Tépd ki, tépd ki az összes tollam! Mire megyek velük, ha nincs hová szállnom? Ha elpusztították az emberek az én kis világomat? Tépd ki, hogy vérezzen, tépd ki, hogy érezzem... hogy tudjam, hogy élek. Fájjon csak, nem érdekel. Itt bent jobban fáj, szinte nem is érzem az égető kínt, mikor egyenként téped ki csillogó, hófehér tollaimat. Mocskosak... olyan feketék lesznek, mikor földet érnek, ez csak a TE HIBÁD!
Gyengébben és lassabban húzd ki őket, hadd érezzem azt a kínt, mit ez a föld érzett, a hátán hordva benneteket! Mocskos férgek, kik elpusztítotok mindent...
0 Comments
Leave a Reply. |
Egyperceseimről
Ezek igazából mind vegyes témájú kis szösszenetek, általában csupán pár sorosak. Van, amely a gondolatfoszlányaimat tartalmazza, míg megtalálhatóak köztük érzelmi leírások, szituációs játékok és sok más minden, amiket épp a múzsám a fülembe súg.
Lista
Avagy az eddig az oldalra kikerült egypercesek ABC sorrendben, illetve linkekkel az átláthatóság kedvéért:
A függöny mögött A harcos útja A hazavezető út A Változás Szele A zene Áldott arcvonások Apró vendég Az éjszaka dala Az opera istene Belső fenevad Búcsú Damno fejével Édes bosszú Egy bukott angyal szerelme Egy világ, amelyben már nem vagy Egyetlen kívánság Éjszaka Emlékek Én Én igen nagy vétkem És a fal leomlik Fantom Gyengeség Háború Harci szellem Hitetlenkedés Holdfény által megvilágítva... Hősök Idill Illúziók hálója Imádlak... Kastély Keserűség Könnycseppek Magyarázat Megtisztulás Menedék Óda a szentimentalizmushoz Ősi tánc Próba Reggeli dallam Sárkányszárnyakon Szavak Szörnyetegek Tavaszi kert Tollaim Újra együtt Üvöltő magány Vereség Vision of the World Arhívum
July 2020
|